A Vértesi Erdő Zrt. erdészeti erdei iskolája 2015 tavaszán nyitotta meg kapuit Pusztavámon. Az iskola a nevét Vajda Jánosról, a XIX. századi költőről kapta, aki a Váli-völgyben töltötte gyermekkorát. A család azért költözött a faluba, mert az édesapa uradalmi főerdész lett a váli birtokon, így Vajda János idilli erdei környezetben és szakmai neveltetést kapva nőtt fel. 

Akkori házuk ma is áll, Vajda-ház néven megtekinthető a falutól körülbelül 3 km- re. A helyiek szívükön viselik a ház és környéke sorsát, annak korabeli bútorait és a kéziratokat nagy becsben tartva őrzik. 

Vajda János álnéven szakmai könyvet is írt, Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere címmel. Költészetében nagy szerepet kapott az erdő, a váli vidék és a természet szeretete.

Erdészeti erdei iskolánk lehetőséget nyújt a tartalmas erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, valamint az erdei életközösség bemutatására. Az erdőgazdaság célkitűzése, hogy a mai fiatalokkal megismertesse a szakmai tudnivalókon túl az egészséges életmód és az őket körülvevő élővilág rejtelmeit, mely kizökkenti őket a hétköznapjaikból.

Fontos felhívni a figyelmet a faanyag jelentőségére és arra, hogy egyszerűségre törekszünk. Az erdő önmagában kincs. Ezt csak úgy tapasztalhatják meg, ha benne vannak és felfedezik. Az erdei iskola nyújtja a keretet, amiben ez működik és élményként maradhat meg.

Az iskola nevében szereplő erdészeti jelző azért kapott helyet, mert olyan erdőpedagógiai programszolgáltatást nyújtunk az ide érkezőknek, melyek az erdész-, vadász szakma rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket.

Az erdőpedagógiai foglalkozások részeként a csoportos feladatok és a saját tapasztalatok egymásnak való átadása fontos szerepet játszik. Jelképes jutalomért, vagy egy magasztos címért (például a Nap Felfedezője, vagy a Leggyorsabb Fióka) folyó verseny mindig motiválja a programban részt vevőket, hogy aktívak legyenek.

Emellett a kreatív és szabadidős tevékenységek sem hiányozhatnak, továbbá az egészséges életmódra való nevelés és a mozgás fontosságának kiemelése is feladatunk.

Az épület elrendezése:

• foglalkoztató terem
• melegítő-, és befejező konyha
• lány és fiú vizes blokk
• 2 db 14 fős emeletes ágyas szoba
• 2 fős tanári szoba külön fürdőszobával
• betegszoba

Az iskola melegítő konyhával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a közeli Malomerdő Panzióból szállítjuk át a kész ételeket. Napi háromszori étkezés biztosított. A csoportok előzetes jelzése alapján a különböző érzékenységekre figyelünk. A panzió is a Vértesi Erdőgazdaság üzemeltetésében működik, körülbelül 800 m-re található az iskolától.

A foglalkoztató terem előadások esetén előadóteremként, étkezések esetén ebédlőként, foglalkozások alkalmával foglalkoztató teremként funkcionál. A bútorok 48 fő leültetésére alkalmasak, melynek elrendezései általában a csoportmunkákhoz igazítottak, de különböző rendezvényeken a kért elképzelésektől függően nagyon praktikusan változtathatóak.

A csoportok részére fenntartott 2 szoba 14-14 fős, emeletes ágyakkal és mindenkinek külön szekrénnyel felszerelt. Törölközőt, ágyneműt és ágynemű huzatot biztosítunk a vendégeknek. A tanári szobában 2 fő részére megoldott a szállás külön fürdőszobával. Egy elkülönített helyiség is rendelkezésre áll az esetleges rosszullétek, sérülések ellátása miatt.

Programjaink:

• Erdei Óvoda Program (1 napos)
• Erdészcsillag-5 Program (5 napos)
• Erdészcsillag-3 Program (3 napos)
• falumúzeum
• vadfajok megfigyelése
• tanösvény túra
• túra a Vértesben
• szakmai előadások és foglalkozások
• lovaskocsikázás (plusz költség)
• íjászat (plusz költség)
• biciklitúra (plusz költség)

Az Erdészcsillag-5 Program általános iskolai csoportok részére tervezett program. Az erdőpedagógiai foglalkozások ugyanazt a nevet viselik mind alsó, mind felső tagozatban, természetesen az ismeretanyag mennyisége korosztálytól függően változik. 

Az 5 napos program tartalmaz erdészeti, vadászati ismereteket, erdei életközösségek bemutatását szolgáló programokat, kreatív és szabadidős tevékenységeket. A foglalkozások a következő tematikus órák köré épülnek:

• az erdő mint életközösség
• az erdő és az ember
• az erdész munkája
• fenntartható erdőgazdálkodás
• megújuló és nem megújuló energiaforrások

A komplex hét erdei iskola programja mellett jut idő az erdei játszótér kipróbálására, a mezítlábas ösvény jótékony hatásainak megtapasztalására, a foci-, és kosárlabda pályák használatára, társasjátékkal való ismeretszerzésre, valamint ebéd utáni csendes pihenőre. A napot rendszerint reggeli tornával kezdjük.

Az Erdészcsillag-3 Programot azért találtuk ki, mert az eddigi tapasztalataink szerint a legtöbb általános iskolai csoport 3 napot töltött nálunk. Az erdőpedagógiai foglalkozások ugyanazt a nevet viselik mind alsó, mind felső tagozatban, de az ismeretanyag mennyisége korosztálytól függően változik. 

A 3 napos program tartalmaz erdészeti, vadászati ismereteket, erdei életközösségek bemutatását szolgáló programokat, kreatív és szabadidős tevékenységeket.

A foglalkozások az alábbi tematikus órák köré épülnek:

• az erdő mint életközösség
• az erdész munkája
• fenntartható erdőgazdálkodás
• az erdő és az ember

Az erdőpedagógiai foglalkozások mellett jut idő az erdei játszótér kipróbálására, a mezítlábas ösvény felfedezésére, a foci-, és kosárlabda pályák használatára, társasjátékkal való ismeretszerzésre, és az ebéd utáni csendes pihenőre. A napot rendszerint reggeli tornával kezdjük.

Az Erdei Óvoda Programot óvodás csoportoknak részére ajánljuk, akik egy napot töltenek nálunk. Rendszerint egy erdőpedagógiai foglalkozást tartunk délelőtt, majd egyet délután. 

A délelőtti program a már előző pontban részletezett módon rövid blokkokból áll, ami azért is praktikus, mert sokszor nem csak egy óvodás csoport, hanem egy egész óvoda 5-6 csoporttal érkezik hozzánk. Ilyenkor kollégák segítségével forgószínpad szerűen bonyolítjuk le a délelőttök. Az ebédet egy kis erdei csendes pihenő követi. 

Az állatok megfigyelése előtt a lábizmokat melegítjük be a Mezítlábas ösvényen, ami azon kívül, hogy szórakoztató, rendkívül egészséges és számos jótékony hatása van. A vadfajokhoz vezető utat erdőben tesszük meg, de előtte megbeszéljük az erdőjárás szabályait. 

A foglalkozásokat a következő tematikus órák köré építjük:

• az erdő mint életközösség
• az erdő és az ember

A szakmai programok után jut idő még az erdei játszótér kipróbálására. Az út során gyűjtött kincseket pedig örömmel viszik haza a gyerekek.

A Vértes-hegység

A Vértes vagy ritkábban Vértes hegység (gyakran helytelenül: Vértes-hegység) szűken vett területe - a Dunántúli-középhegység 314 km² nagyságú része - a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes mint tájegység 300-400 m magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.

A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.

Barlangjai

104 barlang vált ismertté a hegységből. A leginkább triász fődolomitból felépülő Vértesben a kőzetanyag karsztosodásra kevésbé alkalmas. Ezért általában - a többi magyarországi földrajzi kistájjal összehasonlítva - csak kisméretű barlangok találhatók a területen.

• A Csákvári-barlang őslénytani leletei miatt lett híres. A hegység harmadik leghosszabb barlangja. Fokozottan védett barlang.
• A Gánti-barlang 149 méter hosszú. A hegység második leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett.
• A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang. A Vértes leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja. Az előző két barlangtól eltérően dachsteini mészkőben jött létre.

Néhány szóban a kevésbé fontos barlangokat ismertetjük. A Hamar-barlang a legmélyebb, a Dűlt-kúti-víznyelőbarlang a második legmélyebb barlang. A Dűlt-kúti-víznyelőbarlang egyik dachsteini mészkőben kialakult járata eléri a karsztvízszintet, ahol 8 méter mélységűnek tudták megmérni a víz függőleges kiterjedését. A Nagy-tisztai-gödör volt az első víznyelőbarlangként ismert barlang a hegységben, bár kialakulásáról eltérnek a vélemények.