Információk

A föld lakosságának rohamos növekedésével, a civilizáció terjeszkedésével párhuzamosan nő a bioszféra terhelése, egyre elviselhetetlenebb környezeti - társadalmi - gazdasági problémákba ütközünk életünkben. Nem túlzás kijelenteni, hogy globális ökológiai katasztrófa rémképe lebeg fölöttünk.

Már többször szerveztek (ENSZ) olyan környezetvédelmi világkonferenciákat, melyek fő feladata az lett volna, hogy a világ vezetői cselekvési programot dolgozzanak ki a globális problémák megoldására, a fenntartható fejlődésért. Ilyen "földcsúcs" volt az 1992-es riói, a 2002-es johannesburgi, stb. Ezen "földcsúcsok" eredményei összességében lehangolóak. Egyes kormányok rövid távú gazdasági céljai miatt a kompromisszumos megállapodások sokszor csak néhány ország érdekeit tükrözik. Emellett az egyes országok a rájuk nézve gazdaságilag negatív hatású intézkedéseket egyszerűen nem írják alá. Ha reálisan értékeljük az eseményeket, megállapíthatjuk, hogy egyenlőre nincs remény gyors átütő sikerre. Sajnos ma a fogyasztói szemléletre, a korlátlan gazdasági növekedésére épülő társadalmak uralják a világot. Magyarországon is ez a gazdasági-társadalmi rend uralkodik, melyre jellemző a mindent elsöprő profitelvűség, a rövid távú gondolkodás, az érzéketlenség a természetpusztításra, környezetszennyezésre, az erkölcsi értékek inflálódása. Úgy gondolom, nem vagyok egyedül, ha kijelentem, ez az út nem megfelelő, nem tudok azonosulni vele, új útra van szükség.

A helyes utat a természet adta korlátok figyelembe vétele, egy racionális önkorlátozás, a környezettel való harmónia, a fenntarthatóság jellemzi. Ennek alapja az emberek környezettudatos szemlélete, magatartása. Az én olvasatomban az erdei iskola mozgalom fő célja ezen környezettudatos szemlélet kialakítása a társadalomban.

Az utóbbi években az erdészberkeken belül egyre több helyen létesül erdészeti erdei iskola, egyre több erdész vállal közvetlen szerepet ebben a munkában. Fölmerül a kérdés, miért foglalkoznak az erdészek ilyen szokatlanul élénken ezzel a témával, mely nem igazán vág a szakmájukba?

Az erdész szakmára mindig is jellemző volt a hosszú távú szemlélet és a komplex gondolkodás. Ez abból ered, hogy az erdész együtt él a természettel, az erdővel, ily módon közvetlenül és folyamatosan megtapasztalja az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait. Az ember az erdőt ősidőktől fogva, mint természeti erőforrást használja. Ma ezt az erdőhasználatot (fakitermelés, vadászat stb.) az erdészek irányítják alkalmazva a legújabb technikai, technológiai eredményeket, megtapasztalva ennek hatásait.

Mivel a fák hosszú életűek, az erdész munkája során 100 - 200 évre is előre gondol, tervez, ökológiai és ökonómiai szempontokat is figyelembe vesz. Ez a komplex és előrelátó gondolkodási forma teszi lehetővé, hogy e szakma képviselői könnyebben észrevegyék, megértsék a környezetünket fenyegető veszélyt. Az erdész, ahogy felelős a rábízott erdőért, úgy felelősséget érez Földünkért és a jövő letéteményeseiért, a gyermekekért. A helyes út megtalálása érdekében az erdészek részt vállalnak az új nemzedék környezeti nevelésében, az erdei iskola mozgalomban.

Mit kapnak a gyerekek az erdészektől?

Fontos, hogy a gyerekekben egy komplex világkép alakuljon ki. lsmerjék a természet sokszínűségét, átérezzék a természetes ökológiai rendszerek összefüggéseit, bonyolultságát.

Tudatosuljon bennük, hogy az ember nem függetlenítheti magát környezetétől, nem mindenható, része a természetnek! Lássák az ember által létrehozott technikai környezet az emberi gazdálkodás hatásait! Alakuljon ki bennünk az emberi felelősségérzet! Lássák, hogy létezik olyan gazdálkodási mód a természeti erőforrásokkal, ami nem zsákmányolja ki, és nem teszi tönkre a természetet! Nos erre kiváló hely az erdő! Itt megtapasztalható egy csodálatos, összetett életközösség, melynek része maga az ember is, hiszen gazdálkodik az erdővel. A terepgyakorlatok során alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk a gyerekek és a természet között. Az erdőben ez kiválóan megvalósulhat, hiszen benne mozogva folyamatosan a tér minden irányából ingerek érik a gyerekeket (látás, hallás, szaglás, tapintás). Minden egyes belégzésnél egyfajta kontaktusba kerülünk az erdővel. Az erdő a maga változatosságával kimeríthetetlen tárháza a környezeti nevelési módszerek alkalmazásának, az élményszerzésnek.
A gyakorlat azt igazolja, hogy az erdész egy hiteles közvetítő lehet a gyerekek felé, természetesen szoros együttműködésben a pedagógusokkal és minden olyan szervezettel, személlyel, akik tenni akarnak az ügyért.

Nagyon szeretnénk, ha Magyarországon mihamarabb megvalósulna, hogy minden gyerek megfelelő keretek között, rendszeresen kijutna az erdőbe és ott a testi, lelki felüdülés mellett környezettudatos szemléletet is kapna.

Ez közös jövőnk garanciája!