Foglalkozásaink

A foglalkozások tartalmát az adott korosztálynak, évfolyamnak megfelelően, a tanulók felkészültségéhez mérten alakítjuk. Az első foglalkozáson néhány kérdés szondázás jellegű feltevésével tájékozódunk a diákok ismereteiről, és a kapott válaszok alapján vagy a legalapvetőbb fogalmak megtanításával kezdünk, vagy már haladóknak tekintjük őket és az iskolai tananyagot meghaladó ismeretanyagot igyekszünk számukra átadni.

A foglalkozások időtartama 2, 4 vagy 6 óra, attól függően, hogy túra közben történik az ismeretek átadása, közvetlenül a Stájer-házak közelében, vagy tanteremben. A foglalkozások közben természetesen szüneteket is tartunk. Az étkezések megszabják a foglalkozások ütemezését, és hosszabb túra esetén a vacsora lehet a meleg étel.

Honnan ered a Stájer-házak elnevezése?

A név eredetének története egyben az erdőgazdálkodás kialakulásának története is. Mindenekelőtt meghatározzuk: mi az erdő? Mi az erdő haszna az ember számára? Hogyan juthatunk hozzá az erdő hasznaihoz? Miért kell szabályozni az erdei haszonvételt? Mióta szabályozzuk a haszonvételt? Mária Terézia erdőrendtartása. Stájer erdészek Kőszeg szabad királyi város erdőbirtokán. Erdőgazdálkodás az államosítást követően. Meddig voltak lakottak a Stájer-házak? A Stájer-házak napjainkban. Mit jelképez a fecsketárnics, a búbos cinege és az erdészcsillag?

Az erdő állatai: madarak és emlősök

A foglalkozás keretében részben az erdei iskola tantermében, részben az erdészeti múzeumban, preparátumok segítségével ismerkedünk az erdő madaraival az ökörszemtől az egerészölyvig, valamint az emlősökkel a menyéttől a gímszarvasig. Bemutatjuk az egyes fajok felismerésének lehetőségeit (ivarok és kor szerint), élőhelyüket, életmódjukat, természetvédelmi megítélésesüket, vadászható fajok esetében vadászati vonatkozásaikat. Egyes fajoknál felidézzük a mesékben és mondákban szereplő történeteiket.

Igény és érdeklődés esetén bemutatjuk a baglyok táplálkozásának nyomait (a bagolyköpetek), melyekből egyrészt a zsákmányolt kisemlősökkel, másrészt az egyes bagolyfajok életmódjával ismerkedünk.

Öreg bükk Tanösvény egyik fele (1,5 – 2 óra)

A tanösvényünk első része 850 m. A bejárást az öreg bükkfánál kezdjük, majd a Ciklámen-forrásnál folytatjuk. Ott megismerkedünk a hegyi forrásmedence élővilágával, bolharákokkal, tegzesekkel, kérészekkel, planáriákkal, de legfőképpen a foltos szalamandra lárváival, s példájuk segítségével a kétéltűk életmódjával. Szerencsés esetben kifejlett szalamandrával is találkozunk, valamint kövi rákkal és gyepi békával. Tovább haladva először az égererdővel foglalkozunk, majd a lucfenyővel, melynek példáján mutatjuk be az éghajlatváltozás következményeit. Ezt követően a Kőszegi-hegységre jellemző bükkerdő növényvilágával ismerkedünk, s így jutunk el tanösvényünk legtöbb ismeretet tartalmazó állomáshoz, az erdő sokféleségét bemutató forgatható kockához. Itt a gyermekek maguk választhatják ki, melyik oszlop kockáink, melyik színnel jelzett oldalát forgassuk egy oldalra, s láthassuk, melyik életközösség tagjainak ábráit láthatjuk, vagy milyen egyéb érdekesség kötődik az egyes fafajokhoz. Következő állomásunkon ismét a kétéltűekkel foglalkozunk, de már alaposabban, s tárgyaljuk a Kőszegi-hegységben és Kőszeg környékén előforduló gőtéket és békafajokat. Ötödik állomásunkon a hüllőkkel ismerkedünk, a kétéltűekhez hasonlóan.

Öreg bükk Tanösvény másik fele (1,5 – 2 óra)

Tanösvényünk másik felét általában délután járjuk be. A madarak megismerése következik két állomáson. A Kőszegi-hegységben 200 madárfajnál is több fordult elő, ezért csak az itt igazán jellegzetes madarakat ismertetjük: az egyik táblán ragadozók, az erdőlakó macskabagoly, a lappantyú, harkályok és az odúlakó kék galamb szerepel. A másik állomáson a jellegzetes énekesmadarakkal foglalkozunk. Az ösvényen tovább haladva a kisemlősöket bemutató tábla következik, majd a szőrmés ragadozókkal foglakozó táblánál érünk ki az aszfaltos útra. Itt visszakanyarodunk a Stájer-házak felé és a következő táblán a nagyvaddal ismerkedünk. A növényvilág érdekességeit bemutató állomás az ott húzódó villanypászta mellett áll. A villanypásztánál ismertetjük az itt szükséges madárvédelmi eszközöket is. A tábla forgatható kockáin egyrészt az egyes évszakokra jellemző növényeket (virágokat) mutatjuk be, másrészt a hegységre jellemző orchideaféléket. Utolsó táblánkon a Kőszegi-hegység kutatóiról és az itt egykor dolgozó erdészekről emlékezünk meg.

A tanösvény bejárása során igyekszünk minél több növény- és állatfajt megfigyelni, ezért mindenekelőtt nyitott szemmel és füllel járunk, bekukkantunk az avarba, humuszba, leváló fakéreg alá, odvakba, talajüregekbe, de megnézzük a virágzó réten tarkálló lepkéket, hártyásszárnyúakat és bogarakat is.

Madármegfigyelés és madárgyűrűzés

A legnagyobb érdeklődéssel várt foglalkozás, melynek során a gyerekek igazán közel kerülhetnek a természethez, hiszen kézben tarthatnak befogott és meggyűrűzött madarakat, melyeket aztán el is engedhetnek. Azonban nemcsak madártani és vonuláskutatási ismeretek átadására van ilyenkor lehetőség, hiszen a befogott madárfajjal kapcsolatban elmondjuk azt is, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység milyen hatással lehet az adott fajra, s védelme érdekében az erdésznek mire kell odafigyelnie.

A foglalkozást mindig kora reggel kezdjük hálóállítással, majd rendszeres időközönként ellenőrizzük a hálókat, fogtak-e madarakat. Fogás esetén kiszedjük a cinegéket, poszátákat, vörösbegyeket és társaikat a hálókból, majd a teraszon felállított „gyűrűzőponton” megjelöljük őket, s részletesen megtárgyaljuk az adott fajokkal kapcsolatos ismereteket. A hálóellenőrzések közötti időben tanuljuk meg a vonuláskutatás kialakulásának történetét, különös tekintettel a kőszegi kötődésekhez – Chernel István, Vönöczky Schenk Jakab -, és napjainkban a Magyar Madártani Egyesület ez irányú munkáját. A madárgyűrűzés mellett ismertetjük a vonuláskutatás egyéb módszereit is – szinkronmegfigyelés, festés, műholdas nyomkövetés -, s az ezekkel elért eredményeket is.

Madárvédelem, a széncinegétől a rétisasig, avagy szereti-e az erdész a kócsagot(?)

E foglalkozás keretében először felidézzük a természetismeret órán tanultakat, majd ismertetjük a madárvédelem kialakulásának történetét (pl. Herman Ottó, Vertse Albert vagy éppen Schmidt Egon munkásságát), később az újabb történésekkel is foglalkozunk. Természetesen megismerkedünk a madáretetés szabályaival, a fészekodúk készítésének és kihelyezésének módjaival, a madáritató kialakításával, a madárbarát kert tervezésével, de beszélünk a gólyavédelemről, a T-fák kihelyezéséről és számos más területről. E helyütt is hangsúlyosan tárgyaljuk az erdész szerepét és felelősségét a téren, hogy a felügyelete alá tartozó területen milyen módon tudja megvalósítani a fahasználati és erdőművelési munkákat úgy, hogy a madarak élettevékenységét minél kisebb mértékben zavarja. Elmagyarázzuk azt is, hogy fokozottan védett madárfaj megtelepedése esetén – pl. a rétisas - mi az erdész teendője, hogyan működik együtt a természetvédelmi szakemberekkel.