Térkép
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola

Közép-Dunántúl

Vajda János Erdészeti Erdei Iskola

Közép-Dunántúl

Vajda János Erdészeti Erdei Iskola

Erdészeti erdei iskolánk lehetőséget nyújt a tartamos erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, valamint az erdei életközösség bemutatására. Az erdőgazdaság célkitűzése, hogy a mai fiatalokkal megismertesse az őket körülvevő élővilág rejtelmeit.

Szállás férőhely: 30
Téliesített
SzálláshelyÉtkezővel ellátottMinden évszakban használható

Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Cím: 8066 Pusztavám, Erdősor u. 09/46 hrsz.
Telefonszám: 06 34 316 73306 30 978 05 08
E-mail cím:

Üzemeltető: Vértesi Erdő Zrt.
Üzemeltető címe: 2800 Tatabánya, Dózsakert u. 63.

Mi mindent lehet csinálni?

  • Erdő-, vadgazdálkodás
  • Kreatív és szabadidős tevékenységek
  • Falumúzeum
  • Vadfajok megfigyelése
  • Tanösvény túra
  • Túra a Vértesben
  • Szakmai előadások és foglalkozások
  • Lovaskocsikázás (plusz költség)
  • Íjászat (plusz költség)
  • Biciklitúra (plusz költség)

Közeli programok, események a tájegységben

Jégtörő Mátyás hollói - Túra Dinnyésen
2017.02.25.

Jégtörő Mátyás hollói - Túra Dinnyésen

Mátyás király személyes birtokán, a ragadozómadár etető helyen sast, ölyvet, rétihéját, és hollót figyelhetnek meg az érdeklődők, és közben az is kiderül, hogy miért a holló Mátyás címermadara. Lehet, hogy a karvalyt is szemügyre vehetjük a madáretetőnél?

Téli nyomkeresés Dinnyésen
2017.01.28.

Téli nyomkeresés Dinnyésen

Ha havas a táj, akkor könnyen kiolvashatók a nyomok a hóból. Sok kis jel utalhat adott állatfajok jelenlétére. Tollak, szőrök, köpetek és más apró jelek árulják el, hogy a gazdájuk a közelben tartózkodik-e. Sárban, nádban és fák között kutatjuk a nyomokat.

Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola
Vajda János Erdészeti Erdei Iskola

A Vértesi Erdő Zrt. erdészeti erdei iskolája 2015 tavaszán nyitotta meg kapuit Pusztavámon. Az iskola a nevét Vajda Jánosról, a XIX. századi költőről kapta, aki a Váli-völgyben töltötte gyermekkorát. A család azért költözött a faluba, mert az édesapa uradalmi főerdész lett a váli birtokon, így Vajda János idilli erdei környezetben és szakmai neveltetést kapva nőtt fel. 

Akkori házuk ma is áll, Vajda-ház néven megtekinthető a falutól körülbelül 3 km- re. A helyiek szívükön viselik a ház és környéke sorsát, annak korabeli bútorait és a kéziratokat nagy becsben tartva őrzik. 

Vajda János álnéven szakmai könyvet is írt, Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere címmel. Költészetében nagy szerepet kapott az erdő, a váli vidék és a természet szeretete.

Erdészeti erdei iskolánk lehetőséget nyújt a tartalmas erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, valamint az erdei életközösség bemutatására. Az erdőgazdaság célkitűzése, hogy a mai fiatalokkal megismertesse a szakmai tudnivalókon túl az egészséges életmód és az őket körülvevő élővilág rejtelmeit, mely kizökkenti őket a hétköznapjaikból.

Fontos felhívni a figyelmet a faanyag jelentőségére és arra, hogy egyszerűségre törekszünk. Az erdő önmagában kincs. Ezt csak úgy tapasztalhatják meg, ha benne vannak és felfedezik. Az erdei iskola nyújtja a keretet, amiben ez működik és élményként maradhat meg.

Az iskola nevében szereplő erdészeti jelző azért kapott helyet, mert olyan erdőpedagógiai programszolgáltatást nyújtunk az ide érkezőknek, melyek az erdész-, vadász szakma rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket.

Az erdőpedagógiai foglalkozások részeként a csoportos feladatok és a saját tapasztalatok egymásnak való átadása fontos szerepet játszik. Jelképes jutalomért, vagy egy magasztos címért (például a Nap Felfedezője, vagy a Leggyorsabb Fióka) folyó verseny mindig motiválja a programban részt vevőket, hogy aktívak legyenek.

Emellett a kreatív és szabadidős tevékenységek sem hiányozhatnak, továbbá az egészséges életmódra való nevelés és a mozgás fontosságának kiemelése is feladatunk.

Az épület elrendezése:

  • foglalkoztató terem
  • melegítő-, és befejező konyha
  • lány és fiú vizes blokk
  • 2 db 14 fős emeletes ágyas szoba
  • 2 fős tanári szoba külön fürdőszobával
  • betegszoba

Az iskola melegítő konyhával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a közeli Malomerdő Panzióból szállítjuk át a kész ételeket. Napi háromszori étkezés biztosított. A csoportok előzetes jelzése alapján a különböző érzékenységekre figyelünk. A panzió is a Vértesi Erdőgazdaság üzemeltetésében működik, körülbelül 800 m-re található az iskolától.

A foglalkoztató terem előadások esetén előadóteremként, étkezések esetén ebédlőként, foglalkozások alkalmával foglalkoztató teremként funkcionál. A bútorok 48 fő leültetésére alkalmasak, melynek elrendezései általában a csoportmunkákhoz igazítottak, de különböző rendezvényeken a kért elképzelésektől függően nagyon praktikusan változtathatóak.

A csoportok részére fenntartott 2 szoba 14-14 fős, emeletes ágyakkal és mindenkinek külön szekrénnyel felszerelt. Törölközőt, ágyneműt és ágynemű huzatot biztosítunk a vendégeknek. A tanári szobában 2 fő részére megoldott a szállás külön fürdőszobával. Egy elkülönített helyiség is rendelkezésre áll az esetleges rosszullétek, sérülések ellátása miatt.

Programjaink:

  • Erdei Óvoda Program (1 napos)
  • Erdészcsillag-5 Program (5 napos)
  • Erdészcsillag-3 Program (3 napos)
  • falumúzeum
  • vadfajok megfigyelése
  • tanösvény túra
  • túra a Vértesben
  • szakmai előadások és foglalkozások
  • lovaskocsikázás (plusz költség)
  • íjászat (plusz költség)
  • biciklitúra (plusz költség)

Az Erdészcsillag-5 Program általános iskolai csoportok részére tervezett program. Az erdőpedagógiai foglalkozások ugyanazt a nevet viselik mind alsó, mind felső tagozatban, természetesen az ismeretanyag mennyisége korosztálytól függően változik. 

Az 5 napos program tartalmaz erdészeti, vadászati ismereteket, erdei életközösségek bemutatását szolgáló programokat, kreatív és szabadidős tevékenységeket. A foglalkozások a következő tematikus órák köré épülnek:

  • az erdő mint életközösség
  • az erdő és az ember
  • az erdész munkája
  • fenntartható erdőgazdálkodás
  • megújuló és nem megújuló energiaforrások

A komplex hét erdei iskola programja mellett jut idő az erdei játszótér kipróbálására, a mezítlábas ösvény jótékony hatásainak megtapasztalására, a foci-, és kosárlabda pályák használatára, társasjátékkal való ismeretszerzésre, valamint ebéd utáni csendes pihenőre. A napot rendszerint reggeli tornával kezdjük.

Az Erdészcsillag-3 Programot azért találtuk ki, mert az eddigi tapasztalataink szerint a legtöbb általános iskolai csoport 3 napot töltött nálunk. Az erdőpedagógiai foglalkozások ugyanazt a nevet viselik mind alsó, mind felső tagozatban, de az ismeretanyag mennyisége korosztálytól függően változik. 

A 3 napos program tartalmaz erdészeti, vadászati ismereteket, erdei életközösségek bemutatását szolgáló programokat, kreatív és szabadidős tevékenységeket.

A foglalkozások az alábbi tematikus órák köré épülnek:

  • az erdő mint életközösség
  • az erdész munkája
  • fenntartható erdőgazdálkodás
  • az erdő és az ember

Az erdőpedagógiai foglalkozások mellett jut idő az erdei játszótér kipróbálására, a mezítlábas ösvény felfedezésére, a foci-, és kosárlabda pályák használatára, társasjátékkal való ismeretszerzésre, és az ebéd utáni csendes pihenőre. A napot rendszerint reggeli tornával kezdjük.

Az Erdei Óvoda Programot óvodás csoportoknak részére ajánljuk, akik egy napot töltenek nálunk. Rendszerint egy erdőpedagógiai foglalkozást tartunk délelőtt, majd egyet délután. 

A délelőtti program a már előző pontban részletezett módon rövid blokkokból áll, ami azért is praktikus, mert sokszor nem csak egy óvodás csoport, hanem egy egész óvoda 5-6 csoporttal érkezik hozzánk. Ilyenkor kollégák segítségével forgószínpad szerűen bonyolítjuk le a délelőttök. Az ebédet egy kis erdei csendes pihenő követi. 

Az állatok megfigyelése előtt a lábizmokat melegítjük be a Mezítlábas ösvényen, ami azon kívül, hogy szórakoztató, rendkívül egészséges és számos jótékony hatása van. A vadfajokhoz vezető utat erdőben tesszük meg, de előtte megbeszéljük az erdőjárás szabályait. 

A foglalkozásokat a következő tematikus órák köré építjük:

  • az erdő mint életközösség
  • az erdő és az ember

A szakmai programok után jut idő még az erdei játszótér kipróbálására. Az út során gyűjtött kincseket pedig örömmel viszik haza a gyerekek.

Környékbeli látványosságok

Környékbeli látványosságok

A Vértes-hegység

A Vértes vagy ritkábban Vértes hegység (gyakran helytelenül: Vértes-hegység) szűken vett területe - a Dunántúli-középhegység 314 km² nagyságú része - a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes mint tájegység 300-400 m magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.

A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.

Barlangjai

104 barlang vált ismertté a hegységből. A leginkább triász fődolomitból felépülő Vértesben a kőzetanyag karsztosodásra kevésbé alkalmas. Ezért általában - a többi magyarországi földrajzi kistájjal összehasonlítva - csak kisméretű barlangok találhatók a területen.

  • A Csákvári-barlang őslénytani leletei miatt lett híres. A hegység harmadik leghosszabb barlangja. Fokozottan védett barlang.
  • A Gánti-barlang 149 méter hosszú. A hegység második leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett.
  • A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang. A Vértes leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja. Az előző két barlangtól eltérően dachsteini mészkőben jött létre.

Néhány szóban a kevésbé fontos barlangokat ismertetjük. A Hamar-barlang a legmélyebb, a Dűlt-kúti-víznyelőbarlang a második legmélyebb barlang. A Dűlt-kúti-víznyelőbarlang egyik dachsteini mészkőben kialakult járata eléri a karsztvízszintet, ahol 8 méter mélységűnek tudták megmérni a víz függőleges kiterjedését. A Nagy-tisztai-gödör volt az első víznyelőbarlangként ismert barlang a hegységben, bár kialakulásáról eltérnek a vélemények.